Több mint 5700-an töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérdőívét, amely a kormányzati ígéretekről és a szakszervezetek követeléseiről szólt. Egyértelmű az eredmény: szinte senki nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelési javaslatot, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.
Tizenhat pontos követeléslistát állított össze a 2022-ben megalakuló kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet többek között bérrendezést, önálló oktatási minisztérium létrehozását, az életpályamodell újragondolását kéri.
„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – ezt mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi sajtótájékoztatóján, majd pár órával később a Fidesz is úgy reagált közleményben, hogy „elkötelezettek” a tanárok béremelése mellett. Könnyen lehet azonban, hogy a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetését mindenképpen kénytelenek lesznek emelni januártól – egész egyszerűen azért, mert az már alacsonyabb lesz, mint a garantált bérminimum.
A Fidesz szerint úgy is lehet emelni a pedagógusok bérét, hogy az életpályamodell változatlan marad. A párt Novák Katalin keddi nyilatkozatára reagált.
A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Azaz ha minden jól megy, még a nyári szünetben megérkezik az emelt fizetés - írja a Magyar Nemzet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint havonta már százezrekben mérhető veszteség éri a tanárokat, mert bérüket nem az aktuális, hanem még most is a 2014-es minimálbérhez kötik.
Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
„Bérnyomásmérőt” készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.
Közeledik a tízezerhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) négypontos követeléseit aláírók száma.
„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint” – ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.
Csökkentsék a diákok és a pedagógusok munkaterhelését, állítsák vissza a pedagógusok óraszámát legfeljebb 22 tanórára - többek között ezt követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
„A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk” – ezt mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon is.
Mennyivel kereshetnének többet a pedagógusok, ha a bértáblájuk alapja nem az évek óta változatlan vetítési alap, hanem a mindenkori minimálbér lenne?
Szó sincs béremelésről, január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Bruttó 100-250 ezer forint közötti összeggel lehetne magasabb a pedagógusok fizetése, ha a bértábla alapja a vetítési alap még mindig a minimálbér lenne - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításaiból.
A nemzetiségi pedagógusok pótlékának alsó és felső határa az illetményalap 15 százalékáról 30 százalékra emelkedik.
Eddig 3800-an írták alá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) petícióját. A szervezet azt kéri a kormánytól, hogy emelje a tanári bértábla alapját jelentő vetítési alapot, és rendezze a kötelező óraszámok kérdését.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében – többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusbéreket meghatározó vetítése alap kövesse a minimálbért. De mi az a vetítési alap?
